Európai Bizottság

Kiszivárgott: különleges áramár plafont és közös áramfogyasztás csökkentést javasol az Európai Bizottság

Kiszivárgott: különleges áramár plafont és közös áramfogyasztás csökkentést javasol az Európai Bizottság

Nem a gáz, hanem az árampiacon javasol árplafont bevezetni az Európai Bizottság, de ott is csak a megújuló, nukleáris és lignites alapú áramtermelők értékesítési árára és az így beszedett plusz pénzt a kiválasztott fogyasztói csoportok energiaköltségeinek támogatására szánná – derült ki abból a 23 oldalas anyagból, amelyet a Politico birtokába jutott. Az anyag azt is jelzi, amelyről nyilvánosan is beszélt egy tegnapi EP szakbizottsági meghallgatáson az energiaügyi főigazgató-helyettes, miszerint a gázhoz hasonlóan az árampiacon is javasol a Bizottság egy közös uniós fogyasztáscsökkentési tervet, hogy ez is lefelé húzza az elképesztő magasságokba emelkedő áramárakat. Arról egyébként, hogy a 15%-os közös uniós gázfogyasztás csökkentési terv hogyan valósul meg és végső esetben a tagállamok közötti kisegítés mennyire reális terv, éppen a ma megjelent exkluzív Portfolio interjúban beszélt Horváth Péter János, az Energiahivatal elnöke.

Késhet a magyar EU-pénzes alku, 4 ezer milliárd forint lehet veszélyben

Késhet a magyar EU-pénzes alku, 4 ezer milliárd forint lehet veszélyben

Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.

Kiszivárgott a nagy brüsszeli beavatkozás pár részlete, szakadnak tovább a gázárak

Kiszivárgott a nagy brüsszeli beavatkozás pár részlete, szakadnak tovább a gázárak

Miután hétfőn fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak.

Két hét múlva fontos nap lesz Brüsszelben a magyar jogállamiság ügyében

Két hét múlva fontos nap lesz Brüsszelben a magyar jogállamiság ügyében

Két hét múlva az Európai Parlament (EP) plenáris ülés keretein belül fogja megtárgyalni a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről szóló jelentést, amelyről szavazni is fog - írja a HVG. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az EP előtt.

Vészhelyzeti beavatkozáson és az árampiac átalakításán dolgozunk – jelentette be az Európai Bizottság elnöke

Vészhelyzeti beavatkozáson és az árampiac átalakításán dolgozunk – jelentette be az Európai Bizottság elnöke

Az egekbe szökő villamosenergia-árak jól rávilágítanak az uniós energiapiac működésének korlátaira, hiszen a piacot nem a mostani körülményekre fejlesztettük ki, ezért most „egy sürgősségi beavatkozáson és a villamosenergia-piac strukturális reformján” dolgozunk – jelentette be a szlovéniai Bledben tartott stratégiai fórumon Ursula von der Leyen.

A sztratoszférába ugrottak csütörtökön a gáz- és áramárak, rendkívüli EU-ülés jöhet

A sztratoszférába ugrottak csütörtökön a gáz- és áramárak, rendkívüli EU-ülés jöhet

Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni.

Szájzár van a magyar jogállamisági levél konkrétumairól mindkét oldalon

Szájzár van a magyar jogállamisági levél konkrétumairól mindkét oldalon

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.

Kölcsönös kényszerből jöhet a magyar EU-pénzes alku, három emberre nagyon kell figyelni

Kölcsönös kényszerből jöhet a magyar EU-pénzes alku, három emberre nagyon kell figyelni

Hosszabb távon súlyos károkhoz vezetne az egész Európai Unióban, ha a jogállamisági viták miatt év végéig nem születne meg az alku a magyar kormány és az európai intézmények között, mert emiatt a magyar kormány később blokkolhatja az EU saját forrás rendeletét – vázolja névtelen brüsszeli forrásaira hivatkozva a kölcsönös kényszer okát a Market News portál hétfői cikke.

Kiszivárgott az EU-pénzes alkuról: nem volt elég Brüsszelnek a júliusi magyar felajánlás és azóta sem túl bizakodóak kint

Kiszivárgott az EU-pénzes alkuról: nem volt elég Brüsszelnek a júliusi magyar felajánlás és azóta sem túl bizakodóak kint

„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.

Csúszik a Mol szlovéniai bevásárlása

Csúszik a Mol szlovéniai bevásárlása

Felfüggesztette a Mol szlovéniai benzinkúthálózat-vásárlásával kapcsolatos versenyjogi vizsgálatot az Európai Bizottság, mivel a versenyhatóság nem kapta meg az összes információt a magyar olajtársaságtól, így csúszhat a 300 millió eurós tranzakció engedélyezése – írja a VG.hu.

Leírta a kormány Brüsszelnek, hogy alulfizetettek a tanárok, és 370 milliárdos bérfejlesztésre kért jóváhagyást EU-pénzből

Leírta a kormány Brüsszelnek, hogy alulfizetettek a tanárok, és 370 milliárdos bérfejlesztésre kért jóváhagyást EU-pénzből

„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.

Influenza világjárványra készül az EU, 85 millió vakcinát vesz

Influenza világjárványra készül az EU, 85 millió vakcinát vesz

Az Európai Bizottság keretszerződést írt alá a GSK gyógyszeripari vállalattal az Adjupanrix elnevezésű, pandémiás influenza elleni vakcina közös beszerzésére vonatkozóan – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

Ursula von der Leyen a Portfolio-nak: csak az európai szolidaritás védi meg a magyarokat, igenis fájnak az oroszoknak a szankciók

Ursula von der Leyen a Portfolio-nak: csak az európai szolidaritás védi meg a magyarokat, igenis fájnak az oroszoknak a szankciók

A kedden Brüsszelben elfogadott gázpiaci rendelet „döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke arra is rámutatott, hogy a magyar kormány energiahordozókra tervezett exporttilalma helyett inkább a tagállamok közötti szolidaritás az igazi megoldás, mert az európai léptékű válság „európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”. A Bizottság elnökét a magyar rezsicsökkentés átalakításáról, a 480 forintos üzemanyagár sapka kilátásairól, a klímavédelmi célokhoz ragaszkodásról, illetve arról is kérdeztük, hogy az oroszokkal szembeni uniós szankciós politika az EU-nak, vagy Oroszországnak fog-e jobban fájni egy-két éves távon. Az energiapiaci témákra fókuszáló írásos interjú a múlt hét pénteken összeállított kérdések alapján készült.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.